| Versek : Azok emlkre, akiket cserben hagytak... Motika Tams verse |   
		
 Azok emlkre, akiket cserben hagytak... Motika Tams verse
Ildik  2008.06.29. 22:28 
A verset,sajt szerzemnyt, Motika Tamstl kaptam, s amikor elolvastam, a srs mr az els soroknl rm trt. Azok, akik egy kocsibl kihajtjk az llatot, aki szmt rjuk, aki tzn-vzen kvetn T, azok nha prbljanak meg az llat lelkvel gondolkodni, hogy mit is rezhet az, aki ott ll napokig az ton, s vrja, hogy visszajn rte az EMBER. Br nem hiszem, hogy ez menne nekik, nincsenek olyan magas lelki szinten a cserbenhagyk, mint a cserbenhagyottak.
   
Mr csak emlk! 
  
Az maradt egy labda, Egy kisfi ki szorongatta, Kt nagy, ki t babusgatta, 
Egy tl, amire a nevem volt rva, Egy hz, mihez ha kzel jttek, n ugattam. 
Egy csont, mit ezrt kaptam! 
  
Emlkszem mg rd! Stltattl, csak velem jtszottl, mindenkinek mutogattl, 
rm, bszke voltl! (s n is rd) 
  
Szerettl, s vtl! Mikor beteg voltam mellettem aludtl, n is mikor te voltl, 
anyukd hiba dorglt, te csak rm hallgattl! 
  
Tudom nem a te hibd! Hogy mindez emlk mr, nincs mr labda, teli tl, 
csont mit adtl, hz, ahova nem jhet be posts! 
  
hes vagyok, mindenem fj! Fzom, bundm tiszta sr, kergetnek a nagy kutyk, 
EGY TRA VIGYZOK, AHOVA KIRAKTL! 
  
Motika Tams 
 |